1728. július 23-án, tizenkét embert égettek meg Szegeden. Tizenegyet élve, a tizenkettediket előzőleg, kegyelemből lefejezték, és csak a holttestét vitték a máglyához.Az 1720-as évek rettentő nyugtalanságot hoztak Szegeden. Nagy volt a nyomor, megnőtt a csavargók, koldusok száma.

A szegediek és a betelepülő szerbek, horvátok és németek között gyakoriak voltak az összetűzések. A szegedi magisztrátusnak is akadt gondja bőven. Ahhoz, hogy a szegedi nép legeltethesse a jószágokat, ki kellett bérelniük a kun pusztákat. Megnehezítette a dolgukat, hogy a város akkoriban nem tartozott a kancellária fennhatósága alá, s láthatóan ragaszkodott, szabad királyi város címéhez.

Az 1728-as választás azonban fordulópontot hozott. A német lovagrend támogatásával, Podhradszky György lett a város főbírája, aminek következtében zavargások törtek ki. Ezen felül a kivételes aszályos időszak miatt üresek voltak a magtárak, a termések elszáradtak, és enyhítő eső helyett is csak vihar és jégeső pusztított. A polgárok és a papok egyre többet beszéltek arról, hogy ez a rendkívüli szárazság az ördögtől származik, és hogy mindenért a városban munkálkodó boszorkányok lehetnek a felelősek, akik eladták az esőt, a harmatot, a halakat, a föld zsírját a törököknek.

Ebben a feszült helyzetben kezdődött meg az 1728-as nagy szegedi boszorkányper, ahol végül 18 embert vádoltak meg. Mi történhetett valójában? A boszorkányok valóban eladták az esőt, a halakat, a föld zsírját a törököknek? Vagy a rettentő aszályos évet, a társadalmi és politikai feszültségeket könnyebb volt ártó szellemekre, gonosz mágiát űző nőkre és férfiakra fogni? Könnyebb megtartani a hatalmat, ha ellenségképet gyártunk? Könnyebb elviselni a saját nyomorúságunkat, ha mást hibáztatunk érte?

Szereplők:

Kökényné Nagy Anna: Gárdián Edit
Jancsóné Szanda Katalin: Lukács Réka
Véghné Koncz Sára (Rohonkáné): Jónás Anna
Malmos Kata: Reményi Regina
Rósa Dániel: Horváth István
Rósáné Széll Zsuzsanna: Király Florentina
Dancsó János: Lintner Milán
Dancsóné Hisen Borbála: Galántai Csilla
Szánthó Mihály: Sajtos Tamás
Borbola Ferenc: Tibai József Gábor
Katona Ferenc: Szabó G. Botond
Tóth Örzse: Baracsi Luca
Barak Margit (Dugonyáné): Majoros Ildikó
Örzse asszony (Bogadussáné): Konkoly Nikolett
Pálfiné Köre Ilona (Kerela): Üllei Kovács Gizella Anna
Csikós Jánosné Enne Örzse: Harkai Sarolta
Tóth Ádámné Korcsek Zsuzsa: Ravasz Enikő
Kovács Pál: Szeles AlenMiller János (helyettes főbíró, szenátor): B. Juhász Péter
Podhradszky György (főbíró, szenátor): Szeles Alen
gróf Nádasdy László (csanádi püspök): Szabó G. Botond
Szlovenics Mihály (helyettes ügyész, tiszti ügyész, törvényes ügyész): Szebenyi Árpád
Bernardus atya: Ván Demeter
Babarczy Ferenc (tanácsnok): Csatári András
Barcza János (városi jegyző): Dombi Balázs
Mihalovity György (kapitány): Maróti Lev
Mihalovity Györgyné Szubin Beda: Harkai Sarolta
Mihalovity István: Berta Andor
Puskásné: Konkoly Nikolett
Katonáné: Majoros Ildikó
Katonáné lánya: Baracsi Luca
Kökény Panni: Reményi Regina
Csordás Balázs: Lintner Milán
Mari: Galántai Csilla
Katona: Berta Andor
Porkoláb: Sebők Ádám
Hóhér: Pintér Dávid

Hangszeren közreműködtek:
Hegedű, gitár: Majoros Ildikó
Furulya: Ván Demeter
Cajon: Szebenyi Árpád
Sámándob: Horváth István
A hangfelvételeket Tibai József Gábor készítette.Plakát: Szabó G. Botond
Jelmez: Sajtos Tamás
Díszlet és kellék: Kovács Zoltán Frigyes, B Juhász Péter, Moldvai Kamilla, Tompai Ádám és Horváth István

Koreográfia: Sajtos Tamás
Zenei vezető és hangszerelés: Majoros Ildikó
Hang- és fénytechnika: Tibainé Guba Zsófia és Kazi Gábor Róbert
Rendezőasszisztens: Ván Demeter

Rendezte: Horváth István

A szövegkönyvet, az eredeti periratok felhasználásával, valamint Aba Iván, azonos című regénye alapján, Horváth István írta.
A szövegkönyvet átnézte és javításokkal látta el: Hajdu Róbert