Jagos István Róbert két főszereplőre komponált kamaradarabja a világ talán legtöbbször megírt örök témáját, férfi és nő éteri magasságok és pokoli mélységek közé feszülő viszonyát tárja elénk – a férfi szemszögéből. A hat színre tagolt darab a szenvedéstörténet egy-egy stációját villantja fel: a Költő útját az újra megtalált, vagy csak a halálközelség delíriumában vizionált, szerelem, megváltás felé. A valódi elfogadás és befogadás felé. A Nő mindig változó – így komoly irodalmi hagyományt is megidéző – alakja több általánosan ismert szerepet, nőtípust megmutat: a gondoskodó, szerető, megértő kedvesen át a kíméletlen, hideg, közömbösig. A Költő önmagával és a Nővel folytatott vívódó dialógusainak intimitását tragikussá fokozza az egyéni szenvedéssel szemben hol közönyös, hol ellenséges külvilág érzéketlensége, elutasítása.

A darabban a csapat saját zenéi hallhatók, melyek igazán élvezhetővé teszik az előadást, amit elősegít a rá generált mozgás, ami még inkább kortárssá teszi a darabot.

Műfaj: kamaradárma
Szerző: Jagos István Róbert
Rendező: Lipták László

 Szereplők:
Rupáner Ágnes
Spitzer Jenő

Hang, fény: Géczi Gergő